Portré
Látó Richárd
Életrajz
1974. május 21-én születtem Szabadszálláson. Egy régi zenészdinasztiából származom. A zenéhez való viszonyom már kiskoromtól félreérthetetlen jelek formájában nyilvánult meg.
Isten megáldott az abszolút hallással, aminek köszönhetően rendkívül ”könnyen” tudtam bármilyen dallamot megjegyezni. A zenei pályafutásom bizonyos állomásain hasznát vettem és veszem a mai napig is. A zenei tanulmányimat Kunszentmiklóson kezdtem el. Miután a zenei általánost elvégeztem, egy kis kitérő következett. A méltán híres "Szófia utcai" jazz zenei stúdióban tanultam a jazz-zongoristák legjobbjaitól. Esze Jenő vonalon kezdtem Sein Ferencnél, majd ifjabb Rátonyi Róbertnél tanultam, ahol a standard dalokon kívül improvizációval is foglalkoztunk. Azután következett újra a klasszikus zene. A Bartók Béla Konzervatóriumban zeneszerzést tanultam Fekete Győr István tanár úrnál.
1996 márciusában kerültem Kecskemétre, ahol egy nagy és örök szerelem jött létre én és a színház között. Szerelem volt ez első látásra és még ma is tart. Kezdetben korrepetitorként számos zenés darabban vettem részt. Életem első nagy élménye a Jézus Krisztus szupersztár volt. Mindösszesen 23 évesen zongorázhattam a zenekarban, mondanom sem kell, a mai napig meghatározta a pályafutásomat.
Utána rengeteg darab következett. A dzsungel könyve, Godspell, Hair…
1999 augusztusában nevezett ki Bodolay Géza a színház akkori direktora a színház zenei vezetőjének. Nagy megtiszteltetés volt ez számomra. Sok neves művésszel dolgozhattam együtt, többek között: Törőcsik Mari, Rátóti Zoltán, Iglódi István, Hernádi Judit, Lux Ádám, Alföldi Róbert, Janza Kata, Moór Mariann, Epres Attila, Dörner György, Magyar Attila, Weber Kristóf, Másik János, Keveházi Gábor, Szakály György, Juronics Tamás, Ladányi Andrea, Román Sándor…
2000. február 25-én mutattuk be az Olivér című musicalt, ami első dirigálásom volt a kecskeméti teátrumban. Azóta is minden előadást a legjobb tudásommal és az előadott mű iránti tisztelettel dirigálok.
A színházi zenész szakma általam nagyra tartott és máig tisztelt mesterétől, Fekete Maritól sokat tanultam és beépítettem a saját betanítási technikáim közé. A rendezők, akikkel idáig volt szerencsém együtt dolgozni - a teljesség igénye nélkül - Pinczés István, Puskás Tamás, Schwajda György, Tasnádi Csaba, Ádám Tamás, Bodolay Géza, Iglódi István és Merő Béla Kerényi Imre, Halasi Imre, Korognai Károly, Vlad Troickij, Réczei Tamás és még sokan mások.
A Kassai Thalia Színházban vendégként több darabban dolgoztam mint zenei vezető (Fekete Péter, Padlás, Kassa Orfeum és Koldusopera).
Hiszem, hogy az utánpótlás fontosságát nem lehet eléggé kiemelni, ezt a feladatomat sem hagyhatom tehát szó nélkül. 2006 óta tanítok a Ceglédi Patkós Irma művészeti iskolában zenés mesterséget.
Életem legnagyobb élménye, amikor 2010. október 1-én a színház vezetésének köszönhetően a zene világnapján vezényelhettem a Nyomorultak című musicalt. Sosem fogom elfelejteni, hogy ez nekem megadatott. Jó, hogy ennyi kitűnő színházi szakemberrel találkoztam, akiktől rengeteget tanultam a szakmáról. Bízom abban, hogy minél többet tudok még adni és várnak még reám szakmai kihívások.
Díjak:
- Magyar Bronz Érdemkereszt
- Patkós Irma-díj
- Pro Cultura-díj
- Kétszeres Évad embere díj
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György