Súgó, iktató, könyvtáros, tanár, kocsmáros, tanfelügyelő, szerkesztő – a román színházak vezérigazgatója, a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatója – 1904-től Berlinben élő menekült. Egyetlen ember életének forgácsai ezek, csúcsok és hihetetlen mélységek. Ion Luca Caragialénak hívták. Mellesleg, a román drámairodalom egyik legérdekesebb figurája. A Jókai színház Színházi Szomszédolás évadának utolsó bemutatójaként Az Elveszett levelet viszi színpadra, amely Caragiale egyik világszerte ismert komédiája.

Az alkotó 1885-ben írta, de ha ezt meg nem mondaná senki sem. A darab cselekménye, egy elveszett levél körül forgolódik, melyet Tipâtescu helyi prefektus ír a szeretőjének, aki nem más, mint a szép Zoé, a helyi konzervatív pár elnökének a felesége. A levél, melyet egy negyedik senki talál meg, a dolgok szerencsétlen alakulás folytán a helyi liberális ellenzék vezetőjének kezéhez jut. Az ártatlan szerelmi levelecske politikai lavinát indít el. Zsarolások, korrupciók, elvtelen ajánlatok és fenyegetések sorozata indul meg, fölmutatva a jelszavak mögött meghúzódó farkasvicsorgást, ürességet, ostobaságot és veszélyes gonoszságot. Ezt a játszmát járja körül Caragiale szarkasztikus humorral, amely a politika egyetlen olyan ellentéte, amin nem talál fogást. A darabot Laurian Oniga az aradi színház igazgatója rendezi, a bemutatóra a magyarországi választást megelőző napon kerül sor. Felhívjuk rá mindenki figyelmét, hogy a történetben fellelhető minden hasonlóság a magyar politikai mezőnnyel, csak a véletlen műve lehet.