Színházak
Weöres Sándor Színház Márkus Emília Terem
- 2022/2023
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
Jeles AndrásZarándokének avagy a színház elfoglalása
- Rin anyóKiss Mari
- I. színésznőFekete Linda
- II. színésznőKorponay Zsófi
- I. színészPoppre Ádám
- II. színészSzabó Róbert Endre
- III. színészKálmánchelyi Zoltán
- IV. színészVass Szilárd
- III. színésznőAlberti Zsófi
- IV. színésznőSenkovics Petra
- V. színésznőLévai Tímea
- GyerekGrünwald Dávid
- SzakállasKristóf Roland
- I. fegyveresBudai Dávid
- SzereplőCernay IstvánSzathmáry GáborPoór ÉvaJuhász ÁdámPapp-Ionescu DóraSchmidt RóbertJoó NikolettaCsurgai Korinna
- rendezőJeles András
- játéktérPerovics Zoltán
- jelmeztervezőBánki Róza
- dramaturgDuró Győző
- zeneMelis László
- fordítóSzenczei László
- korrepetitorFalusi Anikó
- ügyelőSchmidt Róbert
- súgóPapp-Ionescu Dóra
- a rendező munkatársaJuhász Ádám
Etnográfiai művekben gyakran találkozunk efféle helyzetek leírásaival: „ (…) Egy öreg ponka törzsfőnököt törzse magára hagyott egy kevés élelemmel, ivóvízzel és néhány gallyal a hunyorgó tűz mellett. A törzset tovább űzte az éhség. Az öreg törzsfőnök azt mondta: ,Keményítsétek meg szíveteket, ne gondoljatok velem. Nem vagyok én már jó semmire sem.´” Vagy: „A súlyos létfeltételek miatt ítélik halálra az öregeket. A csukcsoknál az idős emberek mintegy jogként követelik, hogy öljék meg őket. (…) az áldozatok beletörődése állítólag teljes és önkéntes.”
Hasonló végletes emberi léthelyzetet mutat fel a nagy japán író, Fukazava Hicsiró Zarándokének című világhíres műve, amelynek színpadi-ballada változatát a rendező, Jeles András készítette el. A főszerepben: Kiss Mari. És hogy a Zarándokének dramatizálásánál ezúttal valamivel több is történik majd a Weöres Sándor Színház előadásán, azt az alcím érzékelteti: „…avagy a színház elfoglalása…”
2012. 01. 20.