Portré
Kerényi Imre
játéktér
rendező
segédrendező
átdolgozó
alkotótárs
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., színházrendező, 1961-66.
Életút: 1966-78 a Madách Színház rendezője, 1978-80 a szolnoki Szigligeti Színház ig.-főrendezője, 1980-83 a Népszínház, 1983-89 a Nemzeti Színház rendezője, 1989- a Madách Színház ig.-műv. vez. 1968- a Színház- és Filmműv. Főisk.-n tanít, 1988- egy. tanár. 1994-97 a Magy. Színházműv. Szöv., 1997- a Magy. Színházi Társ. vezetőségi tagja. 1990 az MDF országgy. képv.jelöltje. Jászai Mari-díj (1977), érdemes művész (1981), Magyar Művészetért Díj (1988), kiváló művész (1989, nem fogadta el).
Főbb rendezései: Csíksomlyói passió (1981), János király (1984), István, a király (1985), Lear király (1991), Bánk bán (1993), Amadeus (1993), Stuart Mária (1994), Hegedűs a háztetőn (1996), Baby Jane (1997), Székely fonó (1998), Az ember tragédiája (1999).
Életút: 1966-78 a Madách Színház rendezője, 1978-80 a szolnoki Szigligeti Színház ig.-főrendezője, 1980-83 a Népszínház, 1983-89 a Nemzeti Színház rendezője, 1989- a Madách Színház ig.-műv. vez. 1968- a Színház- és Filmműv. Főisk.-n tanít, 1988- egy. tanár. 1994-97 a Magy. Színházműv. Szöv., 1997- a Magy. Színházi Társ. vezetőségi tagja. 1990 az MDF országgy. képv.jelöltje. Jászai Mari-díj (1977), érdemes művész (1981), Magyar Művészetért Díj (1988), kiváló művész (1989, nem fogadta el).
Főbb rendezései: Csíksomlyói passió (1981), János király (1984), István, a király (1985), Lear király (1991), Bánk bán (1993), Amadeus (1993), Stuart Mária (1994), Hegedűs a háztetőn (1996), Baby Jane (1997), Székely fonó (1998), Az ember tragédiája (1999).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György
